A függőség és kialakulása

Függőség ragaszkodás, hozzászokás, szükséglet szinonimája, önmagában nincs pozitív, vagy negatív értéke, jelentését a kontextus adja, például a függőség egy csecsemő számára a túlélést teszi lehetővé. A szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is, mivel kényszeres viselkedési mintákból áll, melyekben a viselkedés irányítása, abbahagyása sikertelen.

Pszichológiai értelemben véve a kóros szenvedély azt jelenti, hogy egy a hétköznapokban elterjedt és normálisnak vagy csak enyhén deviánsnak [ olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat.] látszó viselkedésmód mintegy elszabadul, dominánssá válik. Ami segít, hogy mást éljünk át, mint amit szoktunk, az addiktív. A herointól kezdve a sajtig minden. Magyarországon a 4 leggyakoribb függőség: kávé, alkohol, csokoládé, sajt. Egy elgondolkodtató, extrém példa a cukorfüggőség esete. Patkányoknak magas cukortartalmú italt adtak, és meglepő módon azt tapasztalták, hogy az állatoknál tipikusan a függőségre jellemző tünetek alakultak ki: nagy erőfeszítésekre voltak készek az újabb cukoradagért, és ha hozzájutottak, a cukorból többet ettek, mint valaha. Amikor nem kaptak cukrot, komoly elvonási tüneteik lettek: begubóztak, foguk vacogott, felhagytak környezetük felderítésével. További drámai következmény volt, hogy a cukorral „beetetett” állatok fogékonyabbak váltak más tudatmódosító szerekre: például alkoholból is többet adagoltak maguknak, mint normál „konyhán” élő társaik. Konklúzió: a cukor is egyfajta „kapudrog”.

A függőség kialakulásában 2 fő rendszer játszik szerepet. Az jutalmazási rendszer és az elülső homloklebeny, mely felügyeletet gyakorol ősi, ösztönös cselekedeteink felett. A jutalmazási rendszer fő hormonja a dopamin, ami a hipotalamuszban és a mellékvesében termelődik. Rendkívül sok hatása ismert, de ismereteink hiányában ezek mind feltételezések. Prekurzora az (anyagcsereláncban közvetlenül megelőző vegyülete) a norepinefrinnek (noradrenalin) és az epinefrinnek (adranalin). Intravénásan adagolva a szimpatikus (nyugalmi) idegrendszerre hat, növeli a pulzust, a vérnyomát valamint tágítja az ereket, viszont nem képes az agyba kerülni erősen poláris tulajdonsága miatt, ezért gyógyszerként vagy kábítószerként való alkalmazás nem lehetséges, ezért szintetikus prekurzorát juttatják be a szervezetbe (pl.: levodopa vagy L-DOPA a levodopa a Parkinson kór ma használatos legjobb gyógyszere). Legérdekesebb tulajdonságai az agyra hatnak, itt neurohormonként van jelen [2000-ben ezen tulajdonság felfedezéséjért orvosi Nobel-díjat osztottak]. Az agyban élvezetet, örömet stimulál, hogy motiválja a személyt bizonyos cselekedetek végrehajtására, hogy így még több dopaminhoz jusson; gátolja a prolaktin felszabadulását. Szerepet játszik a Parkinson-kór kialakulásában, mely kórosan alacsony dopamin szinttel jár, valamint több pszichés betegségben (Tourette, skizofrénia és ticelés), melyek nagyon magas dopaminszinttel járnak. Legjelentősebb szerepe mégis az jutalmazási központban van. Dopamin felszabadulással jár: bizonyos ételek fogyasztása (cukor, csoki, hamburger), orgazmus, szerelem, semleges cselekvések, amihez az agy örömérzetet társít (szerencsejáték, internetezés), verekedés, valamint bizonyos kábítószerek is dopamin felszabadulással járnak, illetve hatásuk ezekkel egyezik meg. Legjobban ezen példákból lehet a kiváltott mentális reakciót megérteni. Pl. Kokain használata következtében gátlódik a visszavétel, miáltal egyre csak gyarapodik a dopaminmolekulák száma; Amfetamin Szerkezete nagyban hasonlít a dopaminéhoz, de ki tud kerülni az erekből, és könnyen eljut a szinapszisba, aholis mintegy "kitúrja" a dopamint tárolóhelyéről. Ezen cselekvések mind alkalmasak függőség kialakítására. Az agyban a dopamin felszabadulás annál nagyobb minél magasabb a jutalom az előre elvárthoz képest. Ezért is nagyon veszélyes a heroin, mert mondják, hogy milyen „jó”, de senki nem hiszi el. Van még egy vegyület, ami tudósok szerint közrejátszik a jutalmazási rendszerben, ez a szerotonin, ami egy neurotranszmitter és a gyomorban állítódik elő. Ismereteink nagyon hiányosak erről a vegyületről, legtöbbjüket az MDMA kísérlet során nyertük, ugyanis az MDMA erőteljes szerotonin felszabadulással jár. Hatásai a következők: eufória, a meghittség, bizalom érzete és a lecsökkent szorongás. A szerotonin csakúgy, mint a dopamin nem képes kijutni a vérerekből, ezért intravénásan alkalmazva hatástalan.

A boldogság utáni vágyakozás megismételteti velünk a jutalmazó rendszert aktiváló cselekvést, ami párhuzamosan az idegi szinapszisok átrendeződéséhez vezet. A drogkereső viselkedésben részt vevő szinapszisok megerősödnek, és 'beégnek' az idegsejt-hálózatba. (Pl. van, hogy már a díler látványa elindítja ezt a folyamot) Ha ez a beíródás megtörtént, mivel nagyon erős emléknyomról van szó, nehéz kitörölni, inkább csak elfojtani lehet. Ezért is nagyon fontos a megelőzés. Kokainfogyasztókról például tudjuk, hogy még húsz évvel az utolsó szerhasználat után is, ha droghasználókról szóló videót mutatunk nekik, szinte elviselhetetlen sóvárgási roham tör rájuk. A függőségben való leszoktatásnál egy kóros memórianyomot kellene kitörölni oly módon, hogy az összes többi emlék ne sérüljön, ami a mai technológiával lehetetlen. Viszont vannak jelek, amik a dopamin által kiváltott függőség gyógyításához vezethet. Francia tudósok találtak egy fehérjét, a DARP-32 jelűt, amely a dopamin működését segíti, e fehérje nélkül a függőség gyakorlatilag megszűnne. A kutatók génsebészeti eljárással úgy változtatták meg az egerek DNS-ét, hogy a DARP-32 jelű fehérje termelését szabályozó gén egy aminosavban eltérő fehérjét hozzon létre. A mutáns egerekre láthatóan sokkal kisebb hatással volt a kokain, vagy a morfin injekció, és a rágcsálókon nem látszott az újabb adag utáni vágyakozás. A finom eleség sem bírt számukra nagy csáberővel. Az egerek be voltak tanítva arra, hogy egy önetető készülékből csemegét vegyenek maguknak. Sokkal ritkábban próbálták magukat finomsággal jutalmazni, mint normális társaik. Ugyan a kísérlet gyerekcipőben jár, de máris nagyon sok etikai kérdést vet fel. Hiszen az egerekből okulva egy sokkal kevesebb életkedvvel rendelkező egyedet hoztak létre.

Források:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.