Afrika szerkezeti felépítése

A kontinens elhelyezkedése, határai: A kezdő hosszúsági kőr és az egyenlítő is áthalad ezen a kontinensen, melynek területe 30,3 km2. A Szuezi-csatorna megépítéséig a kontinens összefüggött Ázsiával, így Európával kiegészülve a három kontinens egyetlen szárazföldet alkotott. A csatornától délre, a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl választja el. A kontinens észak-nyugati felén egy szűk tengerszoros (Gibraltár) köti össze Európával.

Erőforrások:            

  • ásványkincsek – gyémánt, szénhidrogén, feketekőszén, vasérc, nemesfémek, színesfémérc
  • fa (esőerdők, pl.: Kongó-medence)
  • szép tájak, nemzeti parkok (turizmus)
  • napsütéses órák száma magas, zuhatagosak a folyók (nap- és szélenergia)

Kontinens szerkezeti felépítésének kialakulása

  • A kontinens alapjának 90%-át az Afrikai-ősföld képezi (felszínen kristályos kőzetek)
  • ősföldek az ó- és középidőben megsüllyedtek, ami tengerelöntést eredményezett (üledékes takaró) . Ez például kőolajtartalmú homokköveket között létre (Szudán) a táblás vidékeken
  • óidőben röghegységképződés a kontinens déli felén (pl.: Dragensberg)
  • újidei kéregmozgások (táblás vidék feldarabolódása, hasadékvölgyek, Kelet-Afrikai árokrendszer mentén vulkánosság
  • távolodó kőzetlemezek között árkos vetődéssel keletkezett tavak (Tanganyika)
  • kőzetlemezek repedése mentén aktív bazaltvulkánok alakultak (Teleki-vulkán)
  • harmadidőszakban Afrika és Európa ütközött, ami létrehozta az Eurázsiai hegységrendszer, melynek kiindulópontja az Atlasz
  • eocén kori képződmény: Kelet-Afrika
  • fiatal negyedidőszaki képződmények: parti síkságok, alföldek

Afrika nagytájai

  • Atlasz-hegység – Afrikában minden szempontból idegen elem. Az Eurázsiai-hegységrendszer egyetlen tagja Afrikában. Kőzetfelépítő anyaga mészkő. Két vonulatát különbözetjük meg a hegységnek: egy fiatalabb északi, és egy idősebb déli láncot a Szahara felöl. Kettejük között van a mocsaras Scott-fennsík.
  • Szahara, a Ráktérítő mentén elhelyezkedő homoksivatag, mely a világon a legnagyobb (9 millió km2). Megkülönböztetünk kiterjedése miatt szikla-, agyag- és homoksivatagokat.
    Az összetobzódott kristályos kőzetek és az üledék hegységeket hozott létre.
  • Szudán egy átmeneti terület a Szaharától délre, ahol a sivatag végül átmegy esőerdőbe
  • Guineai-partvidék – Ősi kristályos kőzetekből épülő partvidék, melyen a vulkánosság létrehozott a part mentén pár szigetet és a Kamerun tűzhányót.
  • Északkelet-Afrikában található a félsivatagos Szomáli-félsziget és az Etióp-magasföld
  • Kelet-Afrika – Egy hatalmas 6000 km hosszú árokrendszer húzódik itt, ahol az árkos mélyedésekben tavak terülnek el továbbá ezen a területen jött létre vulkánok sokasága
  • Kongó-medence – Óriási esőerdő alakult ki itt az Egyenlítő mentén. Ezt a területet is folyóvízi üledék töltötte fel. Innen ered a vízesésekkel szabdalt Kongó folyó
  • Dél-Afrikát keskeny part menti magasföldek és a lefolyástalan Kalahári-medence jelentik. Afrika legdelibb csücskében pedig öreg lánchegységek vannak

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.