Hazánk természeti erőforrásai, szerepük a nemzetgazdaságban

Erőforrásaink rendszerezése – Hazánk, ahogy világ többi ország, rendelkezik megújuló ( szél-,nap-, geotermikus energia)  és nem megújuló erőforrásokkal is (ércek, szénhidrogén). Bár utóbbi csoport anyagai emberi léptékkel számítva nagyon lassan termelődnek újra, de újrahasznosítással (pl.: ócskavas) újra használhatóvá tehetőek.

Legnagyobb kincseink és hasznosításuk – Magyarország a trianoni békeszerződést követően kitermelhető természeti erőforrásainak döntő hányadát elvesztette. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden erőforrásban hiányt szenvednénk, sőt! A termőföld és a vízkészlet országunk legnagyobb kincse, ezek miatt hazánk agrárjellegű ország, ami annyit takar, hogy a primer ágazat és azon belül, a mezőgazdaság a húzóágazat, ami még sajnos így is el van maradva, mert bár az eltartó képessége az országnak nagyobb, mint a mostani teljes lakosság, de az elavult technikák és rossz birtokrendszer tönkreteszi a kedvező lehetőségek, hogy hazánk igazi mezőgazdasági nagyhatalommá váljon. A kihasználatlan lehetőségek miatt a mezőgazdasági termelés, már a rendszerváltás (1989) előtt visszaesett.

Elfogyó természeti erőforrásaink:

  1. Kőszéntelepeink – szénvagyonunk legnagyobb hányada lignit (Északi-középhegység déli része), egynegyede barnakőszén (Dunántúli- és Északi-középhegység), s kevés jó minőségű feketekőszenünk (Mecsek) is van. Az általánosságban gyenge minőségű szén inkább csak terhelés a környezetnek, mint használna a gazdaságnak.
  2. Szénhidrogének – A Zalai-dombság területén, majd később jelentékenyebb Dél-Alföldön alakult ki kőolaj és földgáz bányászat.
  3. Érceink – Mátra rézérc készlete igen jelentős, azonban a kitermelés túl drága
    A Dunántúli-középhegységben bauxit található, alumíniumtartalma viszont alacsony.
    További jelentős mennyiségű érceink a mangán (Bakony).
  4. Nem fémes ásványaink – leginkább a hegységek építőkövei (andezit, mészkő, bazalt, dolomit, kavics, homok) ezek, s az ember is építőanyagként hasznosítja.

Megújuló energiaforrásaink – Folyóvizeink nem alkalmasak energiatermelésre, sokkal inkább a hajózásra és egyéb gazdasági hasznosításra (hűtővíz, halászat, öntözővíz stb.).
A felszín alatti vizeink (résvíz, rétegvíz) kiválóan alkalmasak ivóvíznek és ipari víznek. Talán még legfontosabb azonban a világviszonylatban is jelentős termálvíz, melyet a magyar turizmus egyik jelképévé vált, azonban nem csak ezért fontos, hanem mert 1500-200 m-es mélységben lévő meleg vízzel energiát állíthatunk elő (geotermikus energia).
A csapadék és a napsütés megteremti a jó mezőgazdaság feltételeit. A Nap erejét szintén energiává lehet alakítani.

Élelmiszer-gazdaság – A magyar növénytermesztés világhírű, ezért a gabona, zöldség-gyümölcs és ipari növény feldolgozás is jelentős. Az állattenyésztés szintén jelentős volt, a rá épülő iparágak még most is megtalálhatóak (hús-, tejipar), azonban ez is kissé léépülőben van.

Energiagazdaság – Magyarország bár rendelkezik szénhidrogénekkel, de a kőolajat és földgázt mégis importálnunk kell külföldről.
Bár az ország ilyen szempontból – mint látjuk – nem teljesen független, de más módon meg kell próbálni energiát előállítani. Paksi atomerőmű hozza létre a legtöbb energiát ma Magyarországon, ezen kívül működnek még széntüzelésű erőművek és szemétégetők. Az ország energetikai függetlenítéséhez szükség van a megújuló energiaforrásaink további hasznosítására.

Igazi húzóágazatunk – Mára a szolgáltatások mellett a gépipar (Jászberény, Ózd, Nagykanizsa, Téglás, Pápa) és a vegyipar tölti be a vezető posztot gazdaságunkban
Autó összeszerelés:

  • Győr (Audi)
  • Esztergom (Suzuki)
  • Kecskemét (Mercedes)
  • Szentgotthárd (Opel)
  • Székesfehérvár (Ford)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.