Magyarország közlekedés-földrajzi helyzete

Elhelyezkedés -  Magyarországi alföldi jellege és annak ténye, hogy Európa és a Kárpát-medence közepén fekszik igen kedvező a közlekedés számára (is) mind az áru-, mind a személyszállítás szempontjából. Északnyugat-délkelet irányú, az úgynevezett nemzetközi E15-ös főútvonal, amely kapocs Nyugat-Európa, a Balkán és Törökország között áthalad hazánkon. A tranzit(átmenő)forgalomnál több azonban csak a szakképzett munkaerővel és további fejlesztésekkel lehetséges

Magyarország légi közlekedése – MALÉV, a nemzeti légitársaság megszűnéséig ( mára létrejött, egy új nemzeti légitársaság, a Sólyom ) Európa majd minden fővárosával, Észak-Amerikával és Észak –Afrikával, továbbá a Közel-Kelettel létesített kapcsolatot. Legnagyobb és legjelentősebb repülőterünk Budapest-Ferihegy, ezen kívül kisebb légi forgalmat bonyolít le Sármellék és Debrecen. A belföldi járatok egykor igen populárisak voltak, ám mára már gazdaságtalanságuk miatt megszüntették őket. Vidéken a permetezés és a sétarepülés miatt még életben van a légi közlekedés, igaz, csak kisméretű gépekkel.

Vasút – a legkevesebb erőforrást igénylő és környezetbarát vasúti személy- és áruszállítás bizonyos szempontból jobb, mint a közúti közlekedés, azonban kötöttsége, a járatok számának vonalankénti eltérése és a bizonyos területeken a hálózat sűrűsége igen változatos képet mutat. Áruszállításban a vasút az első, a trianoni békediktátum miatt a vasúti szerkezet sugaras, a szerelvényeknek be kell futnia a fővárosba. Ettől függetlenül a vasúti hálózat sűrű a Kárpát-medencében, így a vasúti közlekedés ezen a földrajzi területen igen jelentős.
Legfontosabb vasúti útvonalaink:

  • Budapest-Tatabánya-Győr-Hegyeshalom
  • Budapest-Hatvan-Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza
  • Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony
  • Budapest-Újszász-Szolnok-Békéscsaba-Lökösháza
  • Budapest-Vác-Szob
  • Budapest-Székesfehérvár-Siófok-Nagykanizsa-Murakeresztúr

Közút – Az úthálózat igen elmaradott, messze van az EU-s átlagtól. A fejlesztés már csak amiatt is szükséges, mert bár a gépkocsik száma rohamosan nő, az autópályák hossza nem nő vele egyenes arányban. A személyszállítás leginkább kis- és közepes távolságokon jelentős, az áruszállítást leginkább az átmenő kamionforgalom bonyolítja le
Autópályáink és útvonaluk:

  • M1 – Budapest-Győr
  • M3 – Budapest-Füzesabony
  • M5 – Budapest-Kecskemét
  • M6 – Budapest-Bóly
  • M7 – Budapest-Zamárdi
  • M0 – Kőrgyűrű Budapest körül, mely az átmenő forgalmat hivatott elvezetni.

Vizi közlekedés - A belvízi szállítás bár környezetkímélő, de egyáltalán nem jelentős, az összes áruszállításnak csupán 5%-át látja el.

Csővezeték -  Leginkább cseppfolyós és légnemű anyagok szállításra alkalmas, kiépítése drága, de hosszú ideig üzemképes és nem szükséges az árut átrakodni.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.