Jókai Mór regényírói művészete (1825-1904)

Jókai Mór az első olyan magyar író volt, aki nemcsak tehetséges volt, de mindezt kamatoztatni is tudta, mert a könyvkiadás, mint tőkebefektetéses vállalkozás Magyarországon Jókai regényeitől kezdve sikeres Magyarországon, tehát ez a regények teremtették meg hazánkban a mai értelemben vett széles olvasóközönséget

Miért is lett Jókai ennyire népszerű?

  1. Jókai Mór rendkívül termékeny, ugyanakkor az akkori modern irodalmi áramlatokra fogékony író volt. Példaképei között vannak a nagy angol és francia romantikusok (Walter Scott, Dumas), továbbá a realista Dickens, Verne és Zola is hatottak rá. Azonban életműve, stílusa, látásmódja mégis egységes. Műveiben főleg a romantikus (látomásszerű leírások, fordulatos cselekmény, szélsőséges jellemek, kiélezett helyzetek) és népies (eleven életanyag bemutatása, életképszerű, anekdotikus és népies előadás) stílusjegyeket találunk. Tehát Jókai egyszerre magyar, de mindeközben modern írónak is számított.
  2. A különböző stílusok keveredése közben ügyelt a nemzeti mitológia megteremtésére, egészen az osztrák-magyar kiegyezésig (1867) ő a nemzet vigasztalója, aki a megbénult magyarságnak hitet adott a legkritikusabb időszakban azzal, hogy reménykeltő legendákat adott ki (pl.: Csataképek).
    Történelmi regényeivel is vigaszt akart nyújtani:
  • Erdély aranykora (1851) – A magyarság elpusztíthatatlanságát hangsúlyozza
  • Török világ Magyarországon (1852-’53) – Szerepe az előzőhöz hasonlít
  • Egy magyar nábob (1853-’54), Kárpáthy Zoltán (1854-’55) – a reformkor legendája: miként vált a magyar nemesség a legnemesebb eszmék hordozójává.

Írói fénykorát 1867 és 1875 között élte. Ekkor írta meg a szabadságharc történetét: a Kőszívű ember fiait (1869). A magyar felvilágosodás történetét: És mégis mozog a Föld (1872), Rab Ráby (1879)
Ekkor dolgozza fel a polgárosodás témáját két regényben is:

  • Fekete gyémántok (1870) a kapitalizmus idealizált képe: a nemesi származású Berend Iván bányatulajdonosként megteremti a magyar ipart munkásaival testvéri szövetségben
  • Az arany ember (1872) azonban szöges ellentéte az előző műnek, mert itt a az író tulajdonképpen leszámol az élhető kapitalizmus illúziójával
  1. Az író népszerűségét tovább növelte, hogy hőseiben magára, ideáljára ismerhet az olvasó. Emiatt könnyű azonosulni alakjaival. Az eszmények megközelítése lehetőséget teremt, illetve az olvasó megtapasztalja, hogy mitől határolódik el (negatív szereplők esetén)
  2. Nyelvezete is elősegítette olvasottságát. Az egyik legkönnyedebb stílusú, olvasmányosan író és leggazdagabb szókincsű írónk. Nyelve magyaros árnyalt, eleven. Már az előadásmódja révén is feszültséget tudott kelteni: Fő erőssége: festőiesség, vizualitás jellemzi, láthatóvá teszi, amit leír, a részletábrázolás művésze

Alkotói módszerének egyedisége

  1. A meseszerűség
    Jókai állandó jelzője a „nagy mesemondó”, Zola ezért korunk Homéroszának nevezte (ez egyben nagyságát és gyengeségét is kifejezte)
    A valóságot a romantika eszközeivel emelte ki a hétköznapiságból, hajlamos volt azonban a valóságot túldimenzionálni és illúziókban élni.
  2. a kalandok bonyolítása
    Regényeinek szerkezete általában egyszerű:
  • vonalszerű (lineáris) szerkezet (követi az időrendet)
  • hosszabb leíró vagy értekező rész ritkán szakítja meg a történetmondást
  1. jellemrajz
    A mesében a szereplők tulajdonságait a történetben játszott funkciójuk határozza meg. A főhőst mindig az vezérli, hogy kiálljon minden próbatételt, legyőzze az akadályokat. Jókai figurái is ilyen mesehősök, akik legyőzhetetlenek és sebezhetetlenek, ennek pedig az ára, hogy csak néhány személyiségvonással rendelkeznek és azok is mindig pozitívak. Tehát a regény figurái vagy maradéktalanul jók (angyaliak), vagy rosszak (ördögiek)
    A nőalakok vagy tiszták és ártatlanok, nemes lelkűek, szenvedélyesek, bátrak, ha kell erősek, ugyanakkor hűek hazájukhoz és kitűnő anyák és feleségek, vagy pedig gonoszak, érzéki démonok és bosszúálló fúriák.
    A férfiaknál is hasonló a helyzet: vagy hazaszerető hősök, lovagok, vagy elvetemült gazemberek.
    Az ilyen karakterek miatt Jókai regényeiben jóformán nincs is jellemfejlődés. Mindig egyértelműek a célok, a hősökkel szemben felvonulnak  a gonoszok. Az árulás nem vezet jóvátehetetlen katasztrófához és a regények végén a bűnösök mindig meglakolnak.
  2. ellentétek ütköztetése
    Jó és a rossz harcát jeleníti meg, ahol mindig a jó nyer
  3. műfajok keveredése

A lineáris cselekményvezetés ellenére a műveit nem érezzük unalmasnak, mert a kaland nem mindig kizárólagos építőelem a regénynek. A humoros anekdoták, bensőségek életkép, kíméletlen szatíra, gyengéd idill, keveredése adja a kalandot, a komolyan vett mese.

 Mindezen sajátosságok a népies-realista irodalom, különösen Mikszáth útját készítik elő.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.