irodalom

Csokonai Vitéz Mihály: Az estve (verselemzés)

A mű rendkívül tetszetős természetleírás és keserű társadalomkritika is egyben. A költő követi a felvilágosult Rousseau összehasonlítását: a romlatlan természetet állítja szembe az erkölcstelen társadalommal szembe. A mű kezdetén a költő a világosság és a sötétség átmenetét az alkony ("estve") gyönyörű leírásával kezd. Itt a természet szépségeiben való gyönyörködés társul, a nappaltól és a világosságtól […]

By Kuklis Tibor | magyar irodalom
DETAIL

Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez (verselemzés)

A művet Csokonai 1803-ban kevesebb mint két évvel a halála előtt írta (vagy legalábbis ekkor nyomtatták ki Bécsben). A verset a költő több más művéhez hasonlóan egy megszemélyesített "fogalomhoz", a Reményhez írta. A vers a költő szerelméről elnevezett Lilla-ciklus harmadik könyvének végén található a poéta románcának lezárásaként, "írásba" is véget vett a költő kapcsolatának.Itt elbúcsúzik […]

By Kuklis Tibor | magyar irodalom
DETAIL

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (verselemzés)

Sokan nem is tudják, de Csokonai egyik legnagyobb alkotása, első formája már 1796-ban kész volt, ám akkor még "A füredi parton" címmel futott. Mai formája csak 1803-ban került a Lilla-dalok közé A strófa szerkezet újszerűnek és bonyolultnak hat első látásra. A trochaikus verssorok szótagszáma a következő: 10-7-10-7-8-10-7-(7). Mint majd látni fogjuk a 8 szótagos sor […]

By Kuklis Tibor | magyar irodalom
DETAIL

Csokonai Vitéz Mihály: Konstancinápoly (verselemzés)

Egy mű amelyben a mesés Kelet leírása egy valláskritikába csap át. Csokonai "Az estve" című verse után most egy újabb klasszicista gondolati lírát láthatunk a költőtől. A versnek is több megszólítottja van: A múzsának a térbeli rendező elvet követve (tengertől a város fele) bemutatja a már több világbirodalom központjaként számon-tartott nagyvárost. A Múzsa hívására később […]

By Kuklis Tibor | magyar irodalom
DETAIL

Batsányi János: A franciaországi változásokra (verselemzés)

Batsányi János (1763-1845) a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakja, poéta, népi költemények híres gyűjtője, olyan művet alkotott az alkotmányosság hajnalán, mely a francia forradalom értékeit kívánta meghonosítani Magyarországon, azáltal , hogy a forradalmat, mint etalont állítja középpontba. Gondolatai és cselekedetei miatt menekülni kényszerült Franciaországba, itt azonban 1815-ben letartóztatták az osztrák hatóságok, majd perek sora után száműzték […]

By Kuklis Tibor | magyar irodalom
DETAIL

Petőfi Sándor: Csatadal (verselemzés)

Kétségtelen tény,hogy Petőfi Sándor nemcsak a XIX. század irodalmának jelentős szereplője,de az egész nemzeti irodalom egyik legnagyobb költője.A csatadal pedig nem legismertebb versei közé tartozik,de mégis jelentős több szempontból is. Trombita harsog, dob pereg, Kész a csatára a sereg. Előre! Süvít a golyó, cseng a kard, Ez lelkesíti a magyart. Előre! Föl a zászlóval magasra, […]

By Kuklis Tibor | magyar irodalom
DETAIL

Kertész Imre: Sorstalanság (tétel)

Kertész Imre 1929-ben született a pesti gettóban. Világhírű regénye, a Sorstalanság az auschwitzi és buchenwaldi munkatáborokban szerzett élményeit dolgozza fel. Nobel-díjat is nyert a művel. A műfaját tekintve önéletrajzi holokausztregényről beszélhetünk. Az eseményeket tárgyilagosan, naplószerűen dolgozza fel az író. A regény főszereplője Köves Gyuri, egy tizenéves, iskolás, pesti srác. Megismerjük rövid családi hátterét, első szerelmét, […]

DETAIL

Petőfi költészeti motívumai Az apostol című költeményében

Egy fogalmazás, Petőfi költészeti motívumairól, melyek az Apostol című költeményében találhatóak. Petőfi Sándor 1848 júniusától szeptemberéig alkotta meg Az apostol című művét. A '48-as nemzetgyűlésbe nem jutott ez utolsó alkotói korszaka, mivel az írónak 1848-ban Segesvárnál nyoma veszett. A műben számtalan toposzát figyelhetjük meg az írónak. A főszerepet játszó Szilveszter karaktere nagyban hasonlít Petőfi Sándoréhoz. […]

By Sós Márton | magyar irodalom
DETAIL

Kosztolányi Dezső: Februári óda (verselemzés)

Kosztolányi Dezső: Februári óda című művében ötvözi a betegsége miatti elégikus hangvételt, és a kedvesét dicsérő lírai ódával, ezzel egy sajátos versszerkezetet alkotva. A vers bús, melankolikus hangvételű elégia. Egy beteg ember fájdalmát írja le, a lírai alany nagyon beteg, de ott van mellette a társa, a kedvese akire mindig számíthat. A cím semleges érzelmeket […]

By Sós Márton | magyar irodalom
DETAIL

Juhász Gyula: Tiszai csönd (verselemzés)

A Tiszai csönd egy költői képekben nagyon gazdag mű. A vers egy pillanat benyomását (=impresszióját) ragadja meg, ezért impresszionista műnek mondható. Tartalmilag a költő életének egy pillanatát vetíti ki, mikor a sötét Tisza-parton egymagában sétál, és azonosítja magát az ott kikötött hajókkal, melyek szintén magányosak, mint ő. 1. versszak: az est egy barna pók képében […]

DETAIL
2 / 4 oldal1234