A görög hitvilág

Az antik görögöket összekötő hitvilág igen érdekes, mivel jött létre egy gazdag mondavilág, sőt még a sport is!

A görög vallás politeista, azaz többistenhitvő. A görögök szemében az isteneik ember alakúak és ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a követőik.
A görögséget alkotó népek eltérő istenekkel rendelkeztek, így amikor bevonult egy ilyen csoport Hellászba (az ókori Görögország megnevezése), akkor hozta magával a saját isteneit. Emellett felelhető a vallás korai fázisában a totemizmus, tehát az egyes isteneket néha állati alakban jelentek meg,de ez később kikopott a hitvilágból és csak jelkép szintjén maradt meg. (például Zeusznak a bika és Pallasz Athénének a bagoly).

Az emberi tulajdonságokkal felruházott istenek az Olümposz hegyén laktak, s bár valamiféle hierarchia uralkodott közöttük, közös tulajdonságuk volt, hogy halhatatlanok voltak és csodás képességekkel rendelkeztek. Minden istennek megvolt a maga hatásköre, egy feladat, amit ellátott.

A legismertebb istenek:

  • Zeusz – a legfőbb isten, a villámok és mennydörgés ura, Héra férje és testvére
  • Árész – Héra és Zeusz közös gyermeke; a háború istene
  • Hadész – Zeusz testvére és az alvilág ura
  • Héra – Zeusz testvére és felesége, a férjezett asszonyok védelmezője
  • Pallasz Athéné – a bölcsességek és a tudományok istennője; Zeusz lánya, jele a pajzs
  • Aphrodité – a szépség és a szerelem istennője
  • Héphaisztosz – Aphrodité férje, ő sánta tűz és kovácsisten
  • Dionüszosz – a bor és a vigasságok istene
  • Apollón – a kultúra istene; jele a lant és az ezüstnyíl
  • Poszeidón – Zeusz testvére, a tengerek istene, ő adta az első lovat az embernek; jele a háromágú szigony
  • Hesztia – Zeusz testvére; a családi tűzhely és a házias élet védelmezője, az otthon szimbóluma
  • Démétér – Zeusz testvére, a földművelés és termékenység istennője
  • Hermész – a tolvajos és a kereskedők védelmezője és az istenek hírnöke
  • Héliosz - Napisten
  • Héraklész – Zeusz fia, eredetileg halandó, de halálával megváltotta a helyét az Olümposzra
  • Artemisz - a vadászat istennője és Apollón ikertestvére, Zeusz leánya

Ezekről, az istenekről csodás történetek (mítoszok) születtek, melyeket az európai irodalom egyik alapjának tekintünk. Nagyon híres példa erre az Illiász, vagy az Odüsszeia.
A görög túlvilág nem kecsegtetett sok jóval. Az egyén halálát követően a Hádész uralta alvilágba kerül. A földön gonosz életet élőkre szenvedés, míg a hősökre boldogság vár. Azonban a legtöbb ember céltalanul bolyongott az alvilágban.

Szertartások

Az istenek szeretetét csupán szertartásokkal lehetett kivívni. Ezeket azonban nem papok, hanem „világi” tisztviselők végezték. Voltak olyan szentélyek, melyet sajátos tisztlelt övezett (Delphoi)

Sport

A görög az isteneik iránti hódolatukat nemcsak szertartásokkal és áldozatokkal, de versenyekkel is kifejezték. Ilyen Zeusz tiszteletére rendezett verseny volt (ami a leghíresebb is) az Olimpia, melyet négyévente rendeztek meg. Az első feljegyzések miatt arra következtetnek, hogy Kr. e. 776-ban rendezték meg az első ilyen játékot.

Kezdeti olimpia sportágak:

  • futás
  • ötpróba (stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás)
  • pankráció (a birkózás és az ökölvívás keveréke)
  • fegyveres futás
  • kocsiverseny
  • lóverseny

A mérkőzéseket nem időre, hanem a győzelemig játszották és nem voltak súlycsoportra osztva a versenyzők. A versenyen csak olyan felnőtt, szabad férfi vehetett részt, aki valamely polisz (görög városállam) polgára volt.
Nem volt dobogós helyezés és csak a győztest ünnepelték, kinek jutalma egy olajfa ágából metszett koszorú, és persze hatalmas tisztelet volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.