A világgazdaság kialakulása, története

Nem is gondolnánk, hogy Amerika felfedezése milyen nagy horderejű esemény volt, pedig a kontinens meghódítása egy olyan folyamatot indított el mely megváltoztatta gazdaság és a történelem menetét, sőt ez érződik egészen napjainkig!

A gyarmatosítástól az ültetvényig

Mielőtt Kolumbusz felfedezte volna Amerikát, csak helyi és "szűkre szabott" távolsági kereskedelmet (Levantei-,Selyem-út) találunk Európában és főleg a Földközi-tenger térsége volt a fejlődés magja.Azonban, ahogy Portugália és Spanyolország gyarmatosítani kezdett az Újvilágban (előbbi hosszútávon, míg utóbbi rövid szárnyalása, de elmaradott fejlődése miatti válság miatt csak rövidtávon járt jól), a hangsúly áttevődött az Atlanti-óceán partvidékére.Itt is a fejlődés leginkább Németalföldre (spanyol arany) és Angliára koncentrálódik (kapcsolatok Németalfölddel)
Kialakul a céhet felváltó manufaktúra, amely már világpiacra termelő,bérmunkásokat alkalmazó, a gyártás folyamatait részekre bontó tőkés üzem, melyben a mennyiség és a gyorsaság játszotta a főszerepet a termelés során.Szintén ekkor alakul ki a tőke, az áru, a befektetés, és a profit fogalma, és ez már a kapitalizmus előszelét jelentette.A gyarmatokon pedig kialakul az ültetvény,melyen kezdetben rabszolgák,majd a nagy rabszolga-felszabadítások után olcsó bérmunkások dolgoznak.Ezekre a világpiacra termelő birtokokra általában monokultúra jellemző (egyféle növény termesztése) és korántsem az őslakók igényeinek megfelelő növényeket, hanem fejlett országoknak szükséges luxuscikkek alapanyagául szolgáló terményeket (kakaó, vanília, szegfűszeg, bors, tea).

Változások évszázada

A XIX. században lezajlott két nagy ipari forradalom olyan technológiai újításokat hozott, melyek megváltoztatták az árutermelés és szállítás körülményeit.A gyors ipari fejlődést azonban már századokkal ezelőtt bekövetkező mezőgazdasági forradalom rázta meg, melynek legnagyobb újítása a máig használatos vetésforgó.
Azonban az átütő változást az első ipari forradalom hozta.Kiindulása Angliába tehető, ahol megjelent a ez új termelőüzem, a világpiacra termelő, gépesített, tőkés gyár.Mindez azonban nem jöhetett volna léte Watt találmánya, a gőzgép (1769) nélkül.Így a szén elégetéséből származó gőzenergia lett az akkori gépek üzemanyaga. Ez fokozta termelés minőségét és mennyiségét. Az így fejlődő kohászat pedig még jobb gépeket és szerszámokat készített (gőzeke, esztergagép, gyalu stb.). A korszak további nagy találmányai (ezek csak szemelvények):

  • Nyomtávolság (vasútépítés)
  • Távíró (1837, Morse)
  • Gőzmozdony
  • Gőzhajó

A második ipari forradalom nem közvetlenül az első után következett, hanem valamikor a XIX. század utolsó harmadában.Az ekkor már óriási gyarmatbirodalommal és flottával rendelkező Anglia helyett a frissen megalakult japán,olasz és német nemzetállamok, a feltörekvő USA, valamint a Közép-Európa nagyhatalmának számító Osztrák-Magyar Monarchia adták a fejlődés centrumát.Mindegyik állam annak köszönhette az ugrásszerű gazdasági növekedését, mivel olcsó és jó minőségű árut juttattak világpiacra.A korszak elsődleges energiaforrásai a szénhidrogének, míg másodsorban az elégetésükből és vízenergiából nyert elektromos energia.
A korszak nagy találmányai (ismét csak a legfőbbek):

  • Robbanómotor
  • Villanymotor
  • Repülőgép
  • Dinamó
  • Dízelmotor
  • Telefon
  • Rádió
  • Izzó,mozgókép (Edison)
  • Gramofon

A kohászat fejlődése is egy fontos anyag, mégpedig az akkora divattá váló felhőkarcolók és függőhidak alapanyagául szolgáló acél megjelenését biztosította.Ekkora tehető a pénzügyi szektor és a bankrendszerek kiépülése is.Ekkor még vadkapitalizmus és szabad verseny volt a jellemző.További jellemzők voltak azok is, hogy az újonnan kialakult és minőségi iparágakat iparágakat (gépgyártás,elektronika,vegyipar) nem vitték ki az anyagországok a gyarmatokra, helyette a kivitt tőkét a könnyűipar, a mezőgazdaság és bányászat fejlesztéseire fordították.Ez extraprofitot jelentett az anyaország számára és további mélyítette a gyarmati függést a fejletlen tartományokban.Így a legnagyobb gyarmattartók (Nagy-Brittanai,Franciaország,Hollandia) tovább erősödtek.Ám a feltörekvő,gyarmattal nem rendelkező közép és nagyhatalmak is próbálták eladni áruikat, de mivel nem voltak felvevő piacaik, ezért mások "portáján" igyekeztek szerencsét próbálni.Persze a gyarmattartók mindezt nem nézték jó szemmel, és védővámokkal igyekeztek gyarmatról kiszorítani az idegen országok kereskedőit, hogy megvédjék saját piacaikat.Ez a protekcionista politika vezetett az első világháború kitöréséhez.

Az első világháború lezárásától a nagy gazdasági világválságig

Mint azt mindenki megtanulta, az első világháborút lezáró békék során a vesztes központi hatalmaknak súlyos árat kellett fizetniük, így mind anyagilag, mind területileg óriási érvágás volt a veszteseknek, a további megkötésekről és lemondásokról nem is beszélve.Azonban mindez nem azt jelenti, hogy győztesek közül mindenki jól járt.Anglia és Franciaország a világháború során csak az USA hiteleivel tudta magát tartani, majd végül feltétel nélküli megadásra kényszeríteni a tengelyhatalmakat.Azonban minden centet az európaiak arannyal fizettek, így a XV. században Amerikából beáramlott arany a XX. század végére visszakerült az eredeti kontinensre.Az amerikai idill azonban gyorsan szertefoszlott,mivel a vesztes országok az óriási hadisarcot kimerülve nem tudták fizetni.Ezért az USA az un. Dawes-kölcsön folyósításával igyekezett finanszírozni a vesztes országok sarcait,így egyszersmind Franciaország és Anglia háborús törlesztéseit. Így a XX. század második évtizedétől létrejött egy USA vezette monetáris rendszer.Közép-Európa talpra-állítása és a kommunisták visszaszorítása végett létrehozták az ENSZ elődjét a Népszövetséget, melynek eredeti feladata a béke és a fejlődés megteremtése volt.Így '20-as években a törlesztés jól ment, de a belső piac folyamatosan szűkült és talpra álló gazdaságok egyre több felesleget termeltek, így az árak gyorsan csökkentek. Az i-re a pontot a New- York-i értéktőzsde összeomlása tette 1929-ben. Az egymásba folyó pénzügyi üzletek és hitelek azonban magukkal rántották majd' az egész világot. A '33 tartó válság során a kis- és középvállatok és birtokok mentek tönkre tulajdonosaikkal együtt, míg a nagyobb cégek és földbirtokok átvészelték tartalékkal a válságot. A kommunista Szovjetunió azonban elszigeteltsége és önellátása miatt túléli a válságok, bár elég nagy áldozatokkal. A válságra kétféle megoldást találtak. A későbbi 2. világháborúban résztvevő, majd azt később elvesztő tengelyhatalmak országai katonai puccsal, majd diktatúrával és fegyverkezéssel szívták föl a munkanélküliek tömegeit, majd győzték le a válságot. Az USA-ban azonban az angol Keys közgazdász elméletét használták fel. Ő azt mondta, hogy olyan ágazatokba kell befektetni, melyeknek bár lassú a megtérülése nem kell belefolyni a közvetlen alakulásába.Ezek voltak a tercier szektor ágazatai (informatika, oktatás stb.). A gyakorlati megoldást azonban csak a New Deal nevű program hozta meg. Lényege, hogy az államnak adják a nagyvállalatok saját tőkéjüket és az állam a pénzüket visszaadja ezeknek a cégeknek nagyberuházások formájában, ezáltal felszívva a munkanélküliek tömegeit (ekkor, tehát a harmincas években épültek az USA nagy erőművei és gátjai). Az állam azonban tovább növelte a fogyasztók számát azzal is (mert a lényeg a fogyasztáson volt, az volt a gazdaság motorja), hogy rengeteg jóléti intézkedést vezetett be:

  • nyugdíj
  • 8 órás munkaidő
  • fizetett szabadság
  • táppénz

A második világháborútól napjainkig

A válság megoldása azonban nem azt jelentette, hogy a régi sebek begyógyultak és az addig ősellenségnek számító nemzetek megbékélnek. Az első világháborúban vesztes(Németország,Magyarország ) és az a "kiábrándult" nyertesek (Olaszország, Japán, Románia) alkották a tengelyhatalmak nevezetű, míg az francia, szovjet, amerikai és brit államok a szövetségeseket nevezetű háborús tömörülést.Mint mindenki tudja az előző világháborúhoz képest (1914-'18), ez a háború (1939-'45) sokkal nagyobb kiterjedésű volt és sokkal több áldozatot követelt.
'45-ben a tengelyhatalmak feltétel nélkül letették a fegyvert. Bár a franciák és az angolok is a nyertesek között voltak, a világháború után számos gyarmatot elvesztettek, és az igazi nyertesek (USA, Szovjetunió) megerősödése miatt háttérbe szorultak.Míg az USA leginkább gazdaságilag (dollár a legerősebb valuta, arany fedezet, nagy termelőkapacitás, nagy kereskedelmi- és katonai flotta), politikailag erősödött meg (hatalmas Vörös Hadsereg, új kommunista államok szerte a világban. Így a világháború befejezését követően a világ újra kétpólusúvá vált mind politikailag, mint gazdaságilag.
Az USA, hogy Európában megfékezze a szovjet befolyást. Rengeteg országnak igyekezett segélyt és nyersanyagot (Marshall-terv) folyósítani annak érdekében, hogy az ő hatalmi tömbjéhez tartozzanak állítsa, ám ezen törekvése Jugoszláviát leszámítva, csak Észak-,Dél- és Nyugat-Európában valósult meg. Ezekben az államokban hamar megvalósult a talpra állás és a gyors gazdasági fejlődés(NSZK-beli csoda).
Európa két részre szakadt, államai felépítésükben és tulajdonságaikban igen eltérőek voltak:
Nyugati blokk:

  • Amerikát támogatja
  • demokrácia
  • magántulajdon
  • állammonopol kapitalizmus
  • tőkés termelés (piacgazdaság van: a piac igényeihez szabják

Keleti blokk:

  • szövetkezeti termelés(szovhoz, kolhosz)
  • államosítás
  • egypártrendszer
  • tervutasításos rendszer (annyit termelnek amennyi "kell", azaz az állam meghatározza a termelést. Ezek a gazdaságok kezdetben a magas mutatók - a mennyiség-, majd később a Szovjetunió szükségleteinek kielégítése alá rendelték magukat. Ez a túltermeléshez, vagy pont éppen hiánygazdasághoz vezetett.Ez utóbbit jegyrendszerrel igyekeztek kiküszöbölni.)

A nyugati blokkban az '50-es évekre helyreállt a rend és az újraépítések is befejeződtek.Az 1946-ban folyósított Marshall segély ezekhez (is) járult hozzá. A kialakuló helyzet arra késztette a nyugati blokk államait, hogy versenybe maradás érdekében összefogjanak. Ezt először a BENELUX államok ismerik fel (Hollandia, Belgium, Luxemburg). Mindegyik beleadta a közösben saját nyersanyagát (földgáz, feketekőszén, vasérc). Az egyességből származik a szabad tőkeáramlás, a vámmentesség. Mindezek nem jöhettek volna létre anélkül, hogy nem szakosodhattak volna az államok.
Ezeket a történéseket számítjuk az EU kezdetének.Bár számtalan esemény történt a főbb események az EU történetében a következők:

  • 1950 - Szén és acélközösség (NSZK, Franciország, Olaszország, Benelux államok)
  • 1957 - Atomközösség és Közös Piac létrejötte;Római szerződés
  • 1967 - Európai Közösségek
  • 1968 - Vámunió
  • 1973 - Dánia, Egyesült Államok, Írország csatlakozása
  • 1981 - Görögország belépése
  • 1986 - Közös jog; Portugália és Spanyolország belépése
  • 1993- Maastrichti szerződés: gazdasági és pénzügyi unió beindítása, uniós állampolgárság intézménye, közös bel- és biztonságpolitika
  • 1995- Svédország, Ausztria és Finnország csatlakozása
  • 1999 - Az euró, mint közös pénz bevezetése
  • 2001 - nizzai szerződés
  • 2004 - új tagok Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Moldova, Málta, Szlovákia, Szlovénia
  • 2007 - Bulgária és Románia belépése

Az EU létrejöttével párhuzamosan a világgazdaság más tájegységein is változások jöttek életbe. A XX. század második felétől elindult a globalizációnak nevezett politikai, társadalmi és gazdasági változás. Létrejöttek az első multinacionális cégek, a TNC-k és a nagy világszervezetek mint az ENSZ, vagy az IMF.
A változást és a fejlődést azonban egy időre meggátolta az 1973-ban kitört olajválság. A második ipari forradalom óta tudjuk, hogy a szénhidrogének a vezetők az energia iparban. A probléma ott kezdődött, hogy legnagyobb olajexportőr államokat (Arab-félsziget államai, Nigéria, Indonézia) tömörítő OPEC szervezet és a legnagyobb brit és amerikai olajvállalatok ("hét nővér") nem tudtak megegyezni, ezért ezek az államok bojkottálták az olajkivitelt. Ezt leginkább az olajban szegény, de fejlett nyugat-európai és japán gazdaságok sínylődtek meg. Ám idővel erre is megszületett a megoldás, ekkor kezdték el alkalmazni a következő technikákat:

  • energia takarékosság
  • óceánjáró és nagy szállítókapacitású tankhajók
  • alternatív energiák népszérűsödése
  • új energia hordozók keresése és kutatása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.